A szövés folyamata kötött szalag közvetlen és jelentős hatással van annak rugalmasságára. A kötési folyamatot az összefonódó hurkok jellemzik, amelyek a szövetet alkotják, amely szerkezet a kötött szalag egyedi rugalmas tulajdonságait adja.
Konkrétan, a kötött övek rugalmassága főként a tekercs szerkezetének nyújthatóságából adódik. A kötés során a fonalat összefüggő hurkokká szövik, amelyek külső erőhatás hatására képesek deformálódni, így jó rugalmasságot biztosítanak a kötött szalagnak. Amikor a külső erő megszűnik, a tekercs visszatérhet eredeti alakjába, így a kötött öv gyorsan visszanyeri eredeti alakját.
A kötött övek rugalmasságát számos tényező is befolyásolja, mint például a szövési sűrűség, a fonal anyaga és a szövési módszer. A kisebb szövéssűrűségű kötött szalag általában rugalmasabb, mivel több hely van a hurkok között, így könnyebben deformálódik. Bár a nagyobb szövéssűrűségű kötött övek kopásállósága és szakítószilárdsága jobb, rugalmasságuk korlátozott lehet.
Ezenkívül a fonal anyaga is fontos tényező, amely befolyásolja a kötött övek rugalmasságát. A különböző fonalanyagok eltérő rugalmassági tulajdonságokkal rendelkeznek. Például a szintetikus szálak, például a poliészter és a nejlon általában jobb rugalmassággal rendelkeznek, míg a természetes szálak, például a pamut és a gyapjú alacsonyabb rugalmassággal rendelkeznek.
A kötött szalag szövési folyamata egyedülálló tekercsszerkezete révén jó rugalmas tulajdonságokat biztosít. Ezt az elasztikus tulajdonságot széles körben alkalmazzák számos területen, például ruházati cikkeknél, táskáknál és lábbeliknél. A kötött övek kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni a különféle teljesítménytényezőket, például a rugalmasságot, a kopásállóságot és a szakítószilárdságot, a konkrét alkalmazási forgatókönyvek és igények alapján.
